A kriptovilágban időről időre felbukkannak botrányos történetek, de a Movement Labs MOVE tokenjének esete különösen tanulságos. A történetben szerepet játszik Donald Trumphoz köthető World Liberty Financial, ismeretlen hátterű közvetítők, belső konfliktusok és egy olyan szerződés, amely több szakértő szerint gyakorlatilag bátorította az ármanipulációt.
Mi is történt pontosan?
A Movement Labs, amely egy új Ethereum-alapú Layer 2 blokkláncprojekt, 2024 végén indította útjára MOVE nevű kriptovalutáját. Az indulás után szinte azonnal, december 9-én hatalmas eladás indult meg: 66 millió MOVE tokent zúdítottak a piacra, amely 38 millió dollár értékű dumpot eredményezett. Ennek következtében az ár összeomlott, és a Binance később le is tiltotta a hozzájuk köthető market maker számláját.
A CoinDesk által megszerzett belső dokumentumok szerint a botrány mögött egy Rentech nevű, digitális lábnyom nélküli cég áll, amely egy korábban visszautasított piaci likviditást biztosító (market making) megállapodást írt alá a Movement Foundation-nel. A szerződés lehetővé tette, hogy ez a közvetítő, állítólag a kínai Web3Port nevű cég nevében, gyakorlatilag kontrollálja a nyilvános MOVE készlet jelentős részét.
A botrány mélyebb rétegei
A történet nem áll meg egyetlen rossz döntésnél. A Rentech a szerződések szerint egyszerre szerepelt a Movement Foundation megbízottjaként és a Web3Port leányvállalataként – ez pedig felveti az önérdekű szerződéskötés (self-dealing) gyanúját. Egyes források szerint a szerződés tartalmazott egy olyan kikötést is, amely szerint ha a token teljes piaci értéke (fully diluted value) átlépi az 5 milliárd dollárt, akkor Rentech jogosult a tokeneit eladni, és a nyereséget 50-50%-ban megosztani a Foundation-nel.
Ez a konstrukció – ahogy Zaki Manian kriptoszakértő fogalmazott – kifejezetten arra ösztönözte a közvetítőt, hogy mesterségesen feltornássza az árat, majd kiszálljon a lakossági befektetők rovására.
Belső konfliktusok, megosztott felelősség
A botrány felszínre hozta a Movementen belüli törésvonalakat is. A társalapító, Cooper Scanlon belső Slack-üzenetben azt állította, hogy a projekt “áldozata” lett a történteknek. Ugyanakkor több forrás szerint a másik alapító, Rushi Manche, aki korábban a Vanderbilt Egyetem hallgatója volt, maga terjesztette elő a Rentechkel kötendő megállapodást és aktívan támogatta annak elfogadását.
Kiderült az is, hogy a Foundation jogásza, YK Pek eredetileg „az eddig látott legrosszabb megállapodásként” jellemezte a szerződést, mégis ő maga vett részt a későbbi, módosított változat kidolgozásában – bár az általa legproblémásabbnak tartott pontokat állítólag kihagyták.
Miért fontos ez az ügy?
A Movement-ügy is rámutat arra, milyen veszélyeket hordozhatnak a kriptoiparban a gyenge átláthatóság, az ismeretlen szereplők és a nem megfelelő belső kontrollok. Az eset példát mutat arra is, hogyan lehet egy alapvetően ígéretes projektet – amely egyébként 38 millió dollárnyi tőkét gyűjtött be és akár 3 milliárd dolláros értékelést is elérhetett volna – lerombolni néhány elhibázott és talán rosszhiszemű döntéssel.
A Binance tiltása, a közösség bizalomvesztése és az árfolyam zuhanása után a Movement token visszavásárlási programot hirdetett. De a kérdés már nem csupán az, hogy a MOVE árfolyama vissza tud-e kapaszkodni, hanem az is, hogy a projekt képes lesz-e visszanyerni a közösség bizalmát.
Ez az eset is emlékeztet minket arra: a kriptóban nemcsak a technológia számít – hanem az emberek is, akik mögötte állnak. És egy rosszul kezelt szerződés vagy egy rejtett érdekű szereplő végzetes károkat okozhat még a legígéretesebb ötleteknek is.
