A kvantumszámítógépek fejlődése, különösen a Google nemrég bejelentett szuperchipje, a Willow, újra aggodalmakat keltett a Bitcoin biztonságával kapcsolatban.
A Willow 105 qubit kapacitása még messze van attól, hogy veszélyeztetné a Bitcoin titkosítását, de a jövőbeni fejlemények egyesek szerint fenyegetést jelenthetnek. A Bitcoin alapítója, Satoshi Nakamoto már 2010-ben adott iránymutatást egy ilyen eshetőségre.
A Bitcoin titkosítása a tét?
A Bitcoin biztonsága két fő algoritmusra épül:
- ECDSA (Elliptikus Görbe Digitális Aláírás Algoritmus) – Ez a privát kulcsok és tranzakciók hitelesítésére szolgál.
- SHA-256 (Biztonságos Hash Algoritmus) – Ez a proof-of-work mechanizmus és a blokk-lánc integritásának alapja.
A kvantumszámítógépek potenciálisan veszélyeztethetik az ECDSA-t és a SHA-256-ot. Az ECDSA feltöréséhez milliónyi kvantumbit (qubit) szükséges, míg a SHA-256 esetében százmillió felettire lenne szükség. Jelenleg ezek az értékek messze meghaladják a Willow képességeit, ami 105 qubit.
Satoshi válasza a problémára
Egy 2010-es BitcoinTalk fórumposztban Satoshi vázolta, mit lehetne tenni, ha a SHA-256 vagy más titkosítás feltörne:
- Gyors reagálás esetén: A megbízható blokklánc állapota rögzíthető, és új hash-funkcióval folytatható a rendszer.
- Lassú romlás esetén: Az új hash-funkcióra való áttérés fokozatos lehet, egy előre meghatározott blokk-szám után. A szoftver biztosítaná, hogy a korábbi hash-ekkel ne lehessen új tranzakciókat létrehozni.
Satoshi érméi veszélyben?
Az Avalanche alapítója, Emin Gün Sirer szerint a korai Bitcoin-érmék egy részét a Pay-To-Public-Key (P2PK) formátumban tárolták, ami potenciális célponttá teszi őket kvantumszámítógépek számára. Sirer szerint megfontolandó lehet az ilyen érmék zárolása vagy másfajta szabályozása.
A kvantumtechnológia fenyegetése nemcsak a Bitcoinra, hanem minden kriptovalutára, banki rendszerre és titkosított adatra kiterjedhet. Az áttérés új titkosítási szabványokra elengedhetetlen, ha a kvantumtechnológia eléri majd ezt a szintet.
