Szeptember 17-én az amerikai jegybank, a Federal Reserve várhatóan 25 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatlábat, 4,00–4,25%-ra. A piac további vágásokat is áraz, és sok elemző arra számít, hogy a következő 12 hónapban a kamatszint akár 3% körülire csökkenhet. A Bitcoin-hívők és más kockázatos eszközökbe fektetők abban bíznak, hogy a kamatcsökkentések letörik az állampapírok hozamait, ezáltal növelve a kockázatvállalási kedvet és a kriptók árát. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.
A rövid és hosszú hozamok kettőssége
A Fed döntése leginkább a rövid távú hozamokra, például a 2 éves amerikai állampapírra van közvetlen hatással. A hosszabb lejáratú papíroknál (10–30 év) viszont más tényezők is szerepet játszanak, például az államháztartási hiány, az infláció és a befektetői bizalom. Bár a kamatvágások csökkenthetik a rövid hozamokat, a hosszú hozamok a vártnál magasabb szinten ragadhatnak. Ez az ellentmondás akár semmissé is teheti a kriptópiac által várt kedvező hatást.
Adóssághegy és kötvénykínálat
Az Egyesült Államok kormánya a Trump-adminisztráció által elfogadott adócsökkentések és védelmi kiadások miatt jelentősen növeli az államadósságot. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint ezek az intézkedések tíz év alatt több mint 2,4 billió dollárral növelik a hiányt, az államadósság pedig közel 3 billióval emelkedhet – sőt, ha a programokat állandósítják, akkor 5 billióval is.
Ennek finanszírozására az amerikai kincstár egyre több kötvényt bocsát ki. Márpedig minél több kötvény kerül a piacra, annál jobban nyomás alá kerülnek az árak, ami automatikusan emeli a hozamokat. Ez a folyamat különösen a hosszú lejáratú papírokat érinti, ahol a befektetők úgynevezett „term prémiumot” várnak el, vagyis extra hozamot a magasabb inflációs és dollárleértékelődési kockázatok miatt.
Infláció: a makacs ellenfél
A kamatvágások célja az, hogy támogassák a gyengülő munkaerőpiacot és a gazdasági aktivitást. A gond az, hogy az infláció újra emelkedő pályán van: a tavaly szeptemberi 2,4%-ról mostanra 2,9%-ra nőtt, ami idén január óta a legmagasabb érték. Ez megnehezíti a Fed dolgát, hiszen ha túl gyorsan vágja a kamatokat, az még jobban felpörgetheti az árakat.
Tanulság a múltból
2024-ben a 10 éves amerikai állampapír hozama a szeptemberi kamatvágás előtt öt hónappal több mint 100 bázisponttal esett, majd a döntés után fordulat következett: év végére a hozam ismét 4,57%-ra, januárra pedig 4,80%-ra kúszott fel. Az okok ugyanazok voltak, mint most: a gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, az infláció makacs maradt, és az államháztartási hiány sem javult. Könnyen lehet, hogy 2025-ben is hasonló forgatókönyvet látunk.
Mit jelent mindez a Bitcoin számára?
A Bitcoin árfolyama történelmileg érzékeny a kötvénypiac mozgásaira és a dollár erejére. A kriptobikák remélik, hogy az alacsonyabb kamatok és a csökkenő rövid hozamok növelik a kockázatvállalási hajlandóságot, és új tőkét vonzanak a piacra. Ugyanakkor ha a hosszú hozamok emelkednek a fiskális és inflációs aggodalmak miatt, az ellensúlyozhatja a rövid távú kedvező hatásokat.
2024 őszén például a Bitcoin az emelkedő hosszú hozamok ellenére 70 ezerről 100 ezer dollár fölé ugrott, de ezt részben a kriptobarát szabályozói környezet és a vállalati elfogadás erősödése hajtotta. Mára viszont ezek a narratívák gyengültek, így a piac sokkal inkább kiszolgáltatott a makrogazdasági tényezőknek.
Összegzés
A Fed kamatvágása elsőre kedvezőnek tűnhet a Bitcoin és más kockázatos eszközök számára. A történet azonban árnyaltabb: a növekvő államadósság, a magasabb kötvénykibocsátás és a makacs infláció miatt a hosszú hozamok akár tovább is emelkedhetnek. Ez pedig fékezheti a kriptopiac szárnyalását, hiába csökkennek a rövid távú kamatok.
A Bitcoin tehát most egy klasszikus „ha–akkor” helyzet előtt áll. Ha a Fed vágásai mellett a hosszú hozamok is csökkennek, az új lendületet adhat a bikapiacnak. Ha viszont a hozamok megmakacsolják magukat, könnyen lehet, hogy a várt rali elmarad, és a befektetőknek újra türelmesen kell várniuk a következő nagy hullámra.
